Az élet vízéről könnyedén!

Sláinte! - A whiskyblog

Sláinte! - A whiskyblog

Diszkont Islay - The Black Grouse

2016. augusztus 01. - Szittnyai Zalán

black.jpg

A nyírfajd óvatosan kapirgál a tőzeglápon a téli délutánon, a nap alacsonyan ontja sugarait.. Azon a ritka napfényes skót téli délutánon a hangamezők között lövés dörren, a nyírfajd dürrögése elcsendesül. A skótszoknyás vadászok laposüvegéből jut a "The Black Grouse-ból" mindenkinek. A füstös íz felmelegíti lelküket, jó hangulatban húzódnak vissza a vadászházba, a kandalló melegébe. Nagyjából ilyen egy ideális téli vadászat Skóciában, de hogyan is jutott idáig ez a patinás márka?

Matthew Gloag az 1800-as évek elején telepedett le Perth környékére. 1835-re megnyitotta vegyeskereskedését, ahol John Walker-hez hasonlóan borokat és whiskyket is árusított. A cég életének első keverőmestere William Gloag volt, aki a törvények értelmében 1860-tól saját blendeket készíthetett. Tudását fiára, Matthew-ra hagyja, aki egy jó nevű bordeaux-i borkereskedő segédjeként tanulta a szakmát. A munkás évtizedek alatt kiváló kapcsolatot alakítottak ki gabonatermesztőkkel, lepárlókkal és kádárokkal is. Minden apróságra figyelnek, hiszen tökéletes portékát csak tökéletes alapanyagokból lehet készíteni. A hordópark is bejáratott, csak a legkitűnőbb európai tölgyből készült sherrys hordókat és az amerikai tölgyből készült bourbon hordókat használják. 1897-ben dobják piacra az első saját címkés márkát, a " The Grouse Brand" néven. A hatalmas siker következtében Skócia minden pub-jában a "nyírfajdos whiskyt" keresték, így a XX. század elejére a név a "The Famous Grouse-ra" változik. Az alkotóelemek több lepárlótól érkeznek, így a Glengoyne, a The Macallan, a Highland Park, a Glen Rothes vagy a Tamdhu. A " The Black Grouse-ba" Islay-i whisky is érkezik szép számmal, sajnos a lepárlók kilétét jótékony homály fedi, de elsősorban az Ardbeg-re és a Caol Ila-ra gyanakszunk, illetve a Laphroaig-ra. Mára a Glenturret lepárló Crieff-ben a nyírfajd otthona, remek kiállítással várják az odalátogatókat.

black1.jpg

No de lássuk a fajdot!

The Black Grouse:

Szín: Arany csillog a pohárban.

Illat: Tőzeg és hanga játéka. Könnyű malátás érzet. Csalhatatlanul fűszeres, füstös, de korántsem tolakodó. Jéggel pislákol a tűz és erősödnek a florális jegyek.

Íz: Édes hangulat lengi be a kandallófüstös szobát. A mézeskalács is sül már. Enyhe barackos, virágos ízek a füstlepel mögött. Füstösen édes.

Lecsengés: Erősödő citrusos búcsú, citromtortás jegyek, melyek jéggel csak erősödnek. Érződik Islay ereje, de az is érződik, hogy ez egy blended whisky. Jó választás lehet a füstös, szigeteki whiskyk felé vezető úton az ismerkedéshez, hiszen sokan megijednek a tolakodóan füstös italoktól. A "The Black Grouse-ban" a kellő füst mellett gazdag gyümölcsösség vezeti át a fogyasztót a single maltok világába.

black2.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://slaintewhiskyblog.blog.hu/api/trackback/id/tr848927014

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása