LOVEPHROAIG! Nem tudok másként viszonyulni a Laphroaig-hoz, szerelem első kóstolásra. Talán ez volt a leginkább várt lepárlótúra, nagyon készültünk rá fejben és lélekben egyaránt. A látogatást hatalmas várakozás előzte meg, azonban amint az írás végére ki is derül, a lepárló maradéktalanul teljesítette is azokat.

Jól indult a reggel, egy hatalmas "Original scottish breakfast" befalásával (baked beans, bacon, skót kolbász, pirítós, sült krumpli, tojás kombó) készítettük elő a gyomrunkat a szigorú islay-i whiskyk befogadására. A ráhangolódás is kiválóan sikerült, hiszen a Lagavulin-nál és az Ardbeg-nél telt a délelőtt és a kora délután, így élményekkel és elvárásokkal (és persze whiskyvel) töltve indultunk a Laphroaig birtok felé. A lepárló bejárata egy gyönyörű fenyveserdőn keresztül vezet a tengerpartra, a birtokközpontra. Az időjárás is a kegyeibe fogadott bennünket, szikrázó napsütéssel fogadott a skót tavasz. A levegő megtelt súlyos illatokkal, tőzegfüst, sós, hínaras tengeri aromák kavarogtak az ébredő természet földes, zöldes, virágos jegyeivel. Islay-n súlya van a levegőnek, kristálytiszta, harapható, régimódi. Egészen egyedi aura lengi körül a helyet. A világ szélén állunk.

A látogatást komoly felkészülés előzte meg, hónapokig "hergeltük" magunkat, hogy mennyire jó lesz, mikor a Laphroaig teraszán egy pohár whisky-vel nézzük majd a tengert és semmi mással nem foglalkozunk, csak megéljük a pillanatot. És abban a pillanatban ott álltunk a hőn áhított, rengetegszer megálmodott teraszon, karnyújtásnyira a víztől. Sok időnk nem volt a mélázásra, hiszen időre jöttünk, vendéglátóink már vártak bennünket. A lepárló sztorijának rövid történelmi összefoglalása után indulhatott a lepárlótúra, ahol minden egyes mozzanatba betekinthettünk a malátázótermektől, a füstszobákon át a tőzegkemencéig, a lepárlóüstöktől a tőzegraktárig. A legalaposabb, legszakmaibb túrát kapjuk ennél a 201 (1815-ös alapítás) éves csodás birtoknál.

Hagyományos, padlós malátázást alkalmaznak, a mai napig kézzel forgatják a száradó malátát. A nyitott ablakoknál szabadon szökik be Islay súlyos levegője, sokszor elmondtam már, hogy ez a folyamat is része a "terroir-nak", hiszen nyilvánvalóan más levegő áramlik Islay-n, mint mondjuk Speyside közepén. Ez kétségtelenül hatással van a száradó gabonára. A malátázó termek szintjén vannak a füstszobák, ahol tovább szárítják és aromásítják a gabonát, szintén évszázados módszerekkel. A füstölt malátát meg is kóstolhatjuk, egyértelműen ott van belesűrítve az islay-i karakter.

A lepárló 4700 literes üstjei, akárcsak a malátázótermek, füstszobák éppen nagyüzemben dolgoztak, hiszen a piacon egyre nagyobb igény mutatkozik a Laphroaig csodálatos nedűi után, Napjainkra elérik az évi 2 millió literes termelési mennyiséget.

Az üstök után irány a "Peat store", a tőzegraktár, ahol a tőzegtéglákat szárítják, tárolják. Ottjártunkkor a raktár éppen kifogyóban volt, ehhez mi is hozzájárultunk, hiszen vendéglátóink unszolására szuvenír gyanánt elhoztunk magunkkal néhány eredeti Laphroaig tőzegtéglát. Végignéztük a hordósort a bourbon hordótól a sherry hordóig, majd az évszázados titkokat rejtő hordós érlelőpincébe is bebocsájtást nyertünk.

A hordós érlelő után nagy levegőt vettünk a tengerparton, és egy 10 éves Laphroaiggal a kezünkben hangolódtunk a David McKyne-nal való prémium kóstolásra.

David hatalmas forma, inkább hasonlít egy igazi skót focihuligánra, mintsem az egyik fő kóstolómesterre a birtokon. Igazi szívember, aki nagy barátsággal fogadott már az első perctől fogva. Ebben egyébként akár még az ajándékba vitt Unicum Szilvának is szerepe lehetett. Sokkal inkább volt egy kedélyes, jó hangulatú poharazgatás, mintsem véresen komoly szakmai kóstoló. Természetesen a kóstolt tételeket részletesen ecsetelte, de kevésbé volt feszélyezett a remek kóstolóterem hangulata. Sokkal inkább kíváncsi volt a mi véleményünkre, ezért is alakították ki az "Opinions welcome" szobát és formátumot, ahol minden fogyasztó véleményt alkothat és ezt ők közlik is a világgal. A lepárló egyébként nagyon együtt "mozog" fogyasztóival, hiszen megalapították a "Friends of Laphroaig" tagságot, ami alapján bárki, aki akárcsak egy palack Laphroaig-ot vásárol bárhol a világban, és a dobozban található kóddal bejelentkezik, névlegesen tulajdonosává válik egy talpalattnyi földterületnek a birtokon. Ottjártakor bejelentkezhet, és kitűzheti országának zászlaját a Laphroaig tőzeglápjában. Apró dolog, mégis hatalmas gesztus és remek marketing. Ezek alapján én is elmondhatom, hogy van egy telkem Islay-n, a Laphroaig birtokon!

A Daviddel való kóstolás olyannyira baráti hangulatban zajlott, hogy jegyzetelni is elfelejtettem, így inkább csak benyomásokat közlök a kóstolt telekről.

Hordóminta 2008: Friss, csípős, mint a tengeri szél, az alkohol még hatalmas hullámokban csapkodja a szájpadlást. Várjuk ki a vihar végét.

Laphroaig 10 years: Na ez a tétel már csípőből megy, ez jelenleg a személyes kedvenc, a kérlelhetetlen Islay whisky archetípusa. Az alapkő, a megkerülhetetlen ikon. Daviddel megegyeztünk abban, hogy ez a kedvenc whiskynk a sorban.

Szín: Halvány arany, aranyhíd a tengeren.

Illat: Tengerparton, naplementében a tábortűznél szalonnát sütünk. Lassan egy pullover is elkél, a sirályok nyugovóra térnek. Nyugalom és tengerzúgás. Száradó rákpáncél a homokban.

Íz: Csodálatos, folyékony füst, talán a legelegánsabb minden islay-i whiskyk közül. Remekül iható, az alkohol is moderált, elegáns szerkezetű. A könnyed, citrusos, gyümölcsös jegyek szembeötlőek. Kerek, mint egy üveggolyó. Tökéletes.

Lecsengés: Végtelen, mint az óceán. Simogat, nem enged. A tábortűz lassan elalszik, a parázs még melengeti lábunkat. Holnap is kijövünk!

Laphroaig 15 years: A 200. évfordulóra palackozták, a hordókat Charles, a walesi herceg látta el kézjegyével az érlelés elején. Mélyebb aromák, a simaság fokozódik.

Laphroaig 21 years: A hosszú hordós érlelés tovább finomította az amúgy is kiváló alapanyagot. A füst és a tengeri levegő mellett felmerül a kamilla és a virágszirom is. Kedves.

Laphroaig Cairdeas 12 years: Cairdeas, azaz barátság kelta nyelven. 12 éves érlelés ex-bourbonos (csakis a Maker's Mark-tól) és ex-madeirás hordókban. Csokis, kávés, édes jegyek, gyümölcsök és mogyoró a sós, füstös jegyek mellett. Hordóerősségen palackozva.

Laphroaig Cairdeas 30 years: Kihűlő hamu, tengeri füst és érett, aszalt gyümölcsök, csokoládé. Bársonyos érintés. Hordóerősségen palackozva.

David annyira örült az ajándéknak, hogy egyből elhelyezte a birtok portfóliójában.

A kóstoló után újra megmerítkeztünk a skót napsütésben a tengerparton, miközben a pagodatető békésen pöfékelte a tőzegfüstöt. Felhívnám a figyelmet a birtok saját whiskyjében is érlelt cheddar sajtra, amelyet a legtökéletesebben a tengerparti teraszon egy pohárka 10 éves Laphroaig társaságában élvezhetünk. Köszönöm Laphroaig, életre szóló élmény, see you soon!

U.i.: A csatolt video remekül visszaadja a Laphroaig érzést!